BLOG | élet a vasúton, nógrádi tájakon Galbács Tamás kalauzolásával | ZSSK Cargo szójababot szállító tehervonata közlekedett Nógrádban 2020 | 05 | 11 – 13

Tehervonat kürtjétől visszhangzott az Ipoly-völgyi táj! Videó megtekinthető a cikk alatt linkelve.

Az utóbbi években van egy időszak, amikor szójababot szállítanak a kishalmi, gabonás üzem kicsomagoló részlegére. Ugyan Nógrádban igen ritka a tehervonattal való áruszállítás, mégis már olyan sok felvételem van erről a szerelvényről, hogy van, amikor azt mondom, ezt a vonatot most elengedem és hagytam, hogy fotódokumentáció nélkül tovább menjen. Kedves ismerősömék kisfia Nesztor még csak 5 éves, de már most imádja a különleges vonatokat. Annyira aranyos ez a kisgyerek, hogy megesett rajta a szívem és mondtam nekik, kiviszlek benneteket, hogy megnézhessétek ezt a tehervonatot is. Az első napon Szécsénybe utaztam volna, majd onnan Anikóékkal autóval, tovább az Ipolytarnóci domboldalra.

A vonaton ülök, mikor egyszer csak csörög a telefonom. Anikó volt az. Kérdezi tőlem, nagy baj lenne-e, ha Neszit feltenné a vonatra és valameddig velem utazna? Nem kellett kétszer sem kérdeznie, örömmel mondtam igent, persze, hogyne miért ne! Nesztorral végül Ipolytarnócig vonatoztunk, majd anyukájával tovább az országhatárig autóztunk, s onnan a domboldalra még egy kicsit kellett gyalogolnunk. Mikor felértünk a kiszemelt helyszínre, mi más lehetett volna Neszi első kérdése? Tamás, mikor jön már az a vonat? Végül lassan, sokat kürtölve megérkezett. A képek gyorsan elkészültek, majd volt még kb. fél percünk, hogy szemmel lekövethessük a szerelvényt, miután eltűnt az országhatár mögött.

Szerda délután, de a borús időjárás ellenére, mi ismét útra keltünk, ezennel már Őrhalomtól Nógrádszakálig utaztunk együtt Nesztorral. Gyorsan elröppent az idő a döcögő, lötykölődő kis piroson, miközben nagy örömmel mesélte hétvégi élményeit, hogy képzeljem el, amikor kirándulni voltak, milyen agancsokat találtak. Az állomáson már várt minket az anyukája, majd szépen lassan kisétáltunk a Kálvária-hegy csúcsára. A keddi naphoz hasonlóan jöttek a kérdések, miközben készítettem elő a felszerelésem. Tamás, mikor jön már az a vonat? Hol van most a vonat? Ipolytarnócon megfordult, s gyorsan visszaért a személyvonat is, miután Bussa település temploma mögött megpillantottam a kígyózó szerelvényt! Nógrádszakál vasútállomására érkezve, Pistabá átvette az irányítást majd az Ipoly-völgyében visszhangzó kürtjelzésekkel fokozta élményeinket. Döngette a gépnek, csattogtak a kerekek, míg végül a hegyoldal lába, az erdő elbújtatta a menetet.

Mikor már majdnem elpakoltam a felszerelésem, megpillantottam egy Kakukk(os) madarat, talán még sosem láttam ilyet élőben és fényképem sem volt róla. Megragadtam az alkalmat, s megpróbáltam közelebb férkőzni, hátha sikerül lefényképezni. Sikerült, így a képet megtekinthetitek a sorozatban.

Mutatunk nektek egy-két telefonnal készített fényképet is a vonatozás pillanatairól.

Ismét készült egy látványos videó is, melyet érdemes lesz végignézni. Remélem, elnyeri tetszéseteket! Videóval! Pistabá a jó Isten áldja magát azért a kürtjelzésért! Nagyot szólt!