BLOG | élet a vasúton, nógrádi tájakon Galbács Tamás kalauzolásával | Vasúti különlegességek közlekedtek mai napon Nógrádban 2020 | 04 | 27

Teher, mérő és gyomirtó vonat is közlekedett a mai napon Nógrádban.

Néhány napja egy kedves ismerősömtől kaptam az információt, hogy 2020. április 27-én hétfőn, vegyszeres gyomirtást fognak végezni Kelet-Nógrád 81-es számú vasútvonalán. Mint kiderült, nagy örömömre az egyik kedvenc mozdonyom, a MÁV Nosztalgia Kft. M40-es sorozatának 219-es pályaszámú Púposa fogja vonatni a szerelvényt. Az események azonban olyan gyorsan követték egymást, hogy egyre nehezebb volt megterveznem a hétfői napi menetrendet. Természetesen idő közben tájékoztatva lettem, így kiderült, hogy a hétfői napra, a 78-as számú Nyugat-Nógrádi vasútvonalra, még 2 különböző vonat van betervezve.

A reggeli órákban a ZSSK Cargo szójababot szállító tehervonata, valamint az MDa 3017-es által vonatott, FMK 004-es önjárásra képtelen mérővonat érkezése is várható volt napközben. ‘Drónos’ Dani barátommal egyeztettem a helyszíneket, s hétfőn korán reggel autóba ülve, elindultunk a nógrádi vidék Ipoly-völgyi szegletébe. Tartalmasra sikerült összeállítani a menetrendet, melynek első állomásaként Litkét választottuk fotós helyszínünknek. Ipolytarnócra 07.15-re kellett volna érkeznie a tehernek, de már fél óra is eltelt miután érdeklődtem egyet. A telefonbeszélgetésből kiderült, hogy jönnek-jönnek, csak egy órás késésben lesz a menet. A Púpos miatt ekkor kezdtünk csak igazán izgatottak lenni, mert Salgótarján felé annak is úton kellett volna lenni.

Lassan elröppent az idő, végül negyed kilenc környékén a teher is megérkezett. A felvételek elkészítését követően második fotós helyszínünkre igyekezve, beépített emberemtől érkezett a pontos tájékoztatás, miszerint a Púpos is útban van már Kisterenyére.

Az autóval ugyan időben sikerült megjelennünk a kiszemelt vadászles közelében, azonban ott szembesültünk azzal a ténnyel, innen tovább, bizony csak gyalog mehetünk a dombtetőre. A célpontul kiválasztott területre érkezve, az egyik kedves barátommal és édesapjával is találkoztunk, akik már reggel óta várták, hogy fotós témánk megérkezzen. Sajnos a következő percekben, idő hiányában nem volt lehetőségem a terepszemlére, mert mire kitaláltam volna, milyen fényképeket készítsek, egyikük felkiáltott, jön a vonat! Így a fényképezésből számomra csak nagy kapkodás lett, de ennek ellenére is sikerült értékelhető felvételeket készítenem. A szerelvény igen szép tempóban haladt Somoskőújfalu felé, viszont tudtuk, ha a mozdony körbejár, szinte azonnal indulhat vissza Hatvanba. Gyorsan autóba pattantunk, majd Salgótarján vasútállomására utaztunk. Régi vágyam volt, hogy ott egy olyan felvételt készíthessek, melyen a Salgó-vára és egy különleges szerelvény, együtt legyen megörökítve. A nap állása sajnos nem kedvezett a fényképem elkészítéséhez, de úgy gondolom, talán mégis sikerült egy értékelhető képet készítenem.

Salgótarjánból még a délelőtt folyamán hazaérkeztünk Danival, de a Nosztalgiás MDa mozdony mérővonatával éppen, hogy csak Galgamácsát elhagyta. Nekem ugyan volt  még elintéznivalóm Balassagyarmaton, így gondoltam ezt a különleges mozdonymenetet megvárom. Mindeközben leinformáltam a vonatot, merre is jár éppen, így pontosan ki tudtam számolni, mikor kell jó helyen, s megfelelő időben lenni. Gyorsan telefon Daninak, pattannunk kell a kocsiba, mert nemsokára itt lesz a vonat. A patvarci átjáróhoz érkezve megterveztük a képet, majd pár perc múlva az erdőből egyszer csak felbukkant az MDa. Fábry Peti széles mosolyával és integetéssel üdvözölt minket, miközben mi Danival szerényen lőttük a képeket. A szerelvényt végül az állomásig kísértük, ahol a nap utolsó fényképeit is elkészíthettük.