BLOG | élet a vasúton, nógrádi tájakon Galbács Tamás kalauzolásával | Hemzsegtek a tehervonatok a 78-as számú nógrádi vasútvonalon | 2020 | 05 | 25 – 29

Aki jól informált volt, arra lehetett figyelmes, hogy igen aktív lett a teherforgalom a ‘peage’ szakaszon a Nógrád megyei 78-as pályaszámú vasútvonalon. Ezen a héten hétfőn és kedden reggel is érkezett rakott szójababos tehervonat a kishalmi gabonatárolóba, azonban ezt a szerelvényt már számtalanszor lefényképezhettem, ezért az utóbbi időben ritkán veszem a fáradtságot, hogy újabbnál újabb fotókon megörökítsem.

S, hogy miért nem vagyok megfelelő időben, jókor a helyszínen? A 44 db kéttengelyes rakott kocsiját ugyan simán lehozná a ZSSK Cargo 2 db dízelmozdonya, ráadásul az 500 méteres vonali vonathossz korlátozásba is beleférnek, mégis kettészedik a menetet. Ebből adódóan a vonat hossza sajnos kb. 210-230 méter között mozog, ami már nem olyan izgalmas számomra. Kedden azonban arról értesültem, miszerint szerda reggel egy fél kilométeres újabb gabonaszállító szerelvény érkezik a PETROLSPED Sro. megbízásából. Az első rakott vonat vadászata közben ugye kiderült, hogy három alkalommal fognak szállítmányozni, így nem volt kérdés, hogy ez az utolsó alkalom, muszáj leszek ismét a hegyre felmászni.

Az elmúlt héten a ZOS Zvolen & PETROLSPED Sro. kék, zöld, fehér csíkos mozdonya, háromszorra vonszolta vissza Losoncra a 31 db rakott gabonás kocsit, így visszavárhatóak a 3 hete itt dolgozó piros, fekete, fehér csíkos mozdonyok voltak. Az utazásom során minden rendben ment, de reggelre volt a számítógépben egy ZSSK Cargo-s gépmenet, s nem tudtam melyik fog előbb érkezni, így az autóbuszról le kellett szállnom információt szerezni. Eközben a reggeli kis piros Bzmot is elcsattogott mellettem.

Mint kiderült a teher jön előbb, az állomástól szinte azonnal indulnom kellett, mert ilyenkor kb. csak 15-20 percem van, hogy a kemény emelkedőkkel tűzdelt, szerpentines hegyre felérjek. Kedves ismerősöm is megkértem, ha elindult a teher, kérem jelezzen nekem! A hegyoldal felénél jártam, mikor jött az értesítés: Tomi most ment el.. Ha leér Nógrádszakálba, visszjelre pedig azonnal indul a ZSSK Cargo-s gépmenet. Levegő után kapkodva a helyszínre megérkezve a felszerelésem nagyon gyorsan összeszereltem, s minden értéket előre belőttem, ha megérkezik a tehervonat a rögzítés azonnal megkezdődhessen. Míg a másik társaságok 07.45 környékén szoktak tekeredni az ívekben, addig ez a cég már 07.00 óra után pár perccel elhaladt az Ipoly-völgyében. Néhány perces várakozás, majd halk robaj hallatszott a hegy lábánál, s a mozdonyok motorjai az emelkedőhöz érkezve, doromboló hanggal kezdtek felerősödni. Ekkor már tudtam, indíthatom a kamerát, mert néhány pillanat és a fák közül kigördül a tehervonat!

Nagy volt az öröm, amikor megláttam az első mozdonyt, mert a festéséből tudtam ezek bizony a várva várt csíkos mozdonyok. Ahogy a vadász is lövésre várva, én is vártam a pillanatot, mikor durranthatom le a kívánt ponton ezt a fél kilométeres tehervonatot. A kamerám is szépen dolgozott, s a látvány sem maradt megörökítés nélkül, miután a megfelelő gombot lenyomtam. Ismét ügyes voltam, s a 07.30-as autóbusszal már haza is utazhattam!

Csütörtökön érkezett hozzám az információ, hogy a rakott vonatok visszafelé pénteken fognak közlekedni, de ekkor még pontos indulási időpontokat nem lehetett tudni. Sejtettem, hogy kalandos lesz a péntekem, hiszen szokás szerint 04.15-kor kellett ébrednem, s a helyszínre időben érkeznem. Amikor hétfőn érkezik a 31 kocsiból álló teher, akkor csütörtökig bőven van idejük a tárolóban gabonával feltölteni. Ezennel azonban csak a szerdai, csütörtöki, valamint a pénteki napokon volt rá lehetőségük. Péntek reggelre 15 kocsit sikerült készre tölteni, mellyel 09.00 óra környékén robogtak el a szakáli ívekben. A képek és a videó elkészítését követően a szerencsére még közlekedő személyvonattal tovább, Ipolytarnóc állomásáig utazhattam.

A Bzmot 12.18-kor azonban visszaindult Balassagyarmatra, de én azt gondoltam, még előtte majd a mozdonyok is visszatérnek Kishalomba. Kicsit késve ugyan, de a személyvonatot követően a gépmenet is megérkezett, s az ipolytarnóci domboldalban, háttérben a település templomával megkomponálva, rögzítésre kerültek. A tájékoztató jellegű menetrendje 17.05-re volt bejegyezve, de az utolsó két kocsit még elő kellett készíteni feltöltésre. 17.30-ra sikerült a vonatnak útnak indulnia, így Neszivel, unokatestvérével és anyukájával úgy döntöttünk, lassan elindulunk a domboldalra. Végül 18.00 óra környékén érkezett meg országhatárunkhoz az utolsó rakott teher, ahol a képek készítése közben ezen lehetőséggel a gyerekeknek is nagy örömet szerezhettem.