BLOG | élet a vasúton, nógrádi tájakon Galbács Tamás kalauzolásával | Fények Fotósvonata a Királyréti Erdei Vasúton | 2020 | 01 | 04

Ugyan Királyrét nem Nógrád megyében található, de a vasútfotós témáimat illetően, nagyon ritkán azonban mégis kimozdulok megyénkből. Kedves ismerőseimtől kaptam egy két főre szóló vonatfotós helyjegyet a Királyréti Erdei Vasút, fények fotósvonata című vonatos eseményére.

Attiláék sajnos megbetegedtek, így előre tudták, a párjával ők már biztosan nem tudnak részt venni az eseményen. Így utólag remélem, nem is bánják, mert egyáltalán nem nekik való rendezvény lett volna a január negyedikei. Ami viszont nem volt kérdés számukra, hogy kire is ruházzák át a menetjegyeket.

Én egyébként régóta terveztem, hogy megörökítem a téli időszakban ezt a feldíszített kis vonatot, azonban kellő érdeklődés hiányában, valahogy mindig elmaradt. Mivel nem akartam egyedül menni, kedves vasutas barátomat és párját invitáltam erre a karácsonyi hangulatú vonatozásra.

Ez a rendezvény tulajdonképpen arról szólt, hogy a vonat kiviszi a vasútfotósokat egy adott helyszínre, ahol a fényképészek előre beállított értékekkel fényképezhetik le a kivilágított szerelvényt. Mivel két jegyet kaptam ajándékba, így még egy harmadikat is kellett hozzá szereznem, ami az utolsó pillanat ellenére is sikeresen megtörténhetett. A program egészen jól indult, de az előrejelzésben esőt, havas esőt is jeleztek, mely a fotózás közepette bele is kezdett. A kb. félszáz emberből álló tömeg, szinte sorfalat állt a vonat előtt, így nem volt egyszerű a feladat, de megoldottam. S, hogy hogyan? Míg a többiek a kivilágított szerelvény elejét, én addig a végét fényképeztem, ahol rajtam kívül csak egyetlen egy ember állt. Mivel a szerelvény végén is mozdony állt, így nem kellett kerülgetni egymást, ki mikor jut megfelelő pozícióhoz, hogy a számára megfelelő komponálást elkészíthesse.

Ahogy telt-múlt az idő, a fotós helyszínek lehetőségei is egyre inkább csökkentek, ráadásul a havas eső is eleredt. Ekkor úgy döntöttem, nem bohóckodom tovább a fényképezőmmel és az esernyőmmel. Tudtam felvételem van már bőven, így Királyrétről visszafelé,  már a fával fűtött kocsiban Adrival és Rolikámmal nyugodtan melegedhettem.